"Álmodok csendes, szép álmokat.Álmodom, hogy közben két kezed simogat.Álmodom, hogy tested testemhez ér.Álmodom, hogy ennél szebb mi jöhet még.Álmodom, s mikor felébredek,üres az ágyam és testem remeg,Érted remeg tudod, érzed ugye?Ne várass hát, mert félek elmúlik az éjszaka.
Arra gondolj, hogy megvan, amire vágysz. Ne a vágyad hiányára gondolj, han"Álmodok csendes, szép álmokat.Álmodom, hogy közben két kezed simogat.Álmodom, hogy tested testemhez ér.Álmodom, hogy ennél szebb mi jöhet még.Álmodom, s mikor felébredek,üres az ágyam és testem remeg,Érted remeg tudod, érzed ugye?Ne várass hát, mert félek elmúlik az éjszaka.
"A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja."
"Amikor valami hiányzik, akkor tenned kell valamit - ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat - néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen."
"Néha csak azért kell egyedül lennünk, hogy hiányozzon számunkra valaki, és ismét szerelmesek lehessünk belé."
Csak te hiányzol változatlanul, végérvényesen, mert még mindig szeretlek és ez a folytonosság csak megerősít érzelmemben.
Ma éjjel az emlékeddel alszom vagy virrasztok, hisz` megtörtént már párszor, makacs fájdalommal kívánom a hajnalt, kérlek bocsáss meg nagyon hiányzol